Emlékezés az Ezer Év Parkjában
A mórahalmi Ezer Év Parkjában tartottak csütörtökön megemlékezést a nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum századik évfordulójának alkalmából.
A mórahalmi ünnepség, amit a nemzeti összetartozás napja és a trianoni békediktátum századik évfordulójának alkalmából rendeztek az Ezer Év Parkjában, azzal kezdődött, hogy Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere előbb hivatalosan és ünnepélyesen átadta a létesítményt a sajtó jelenlétében.
– A park bemutatja mindazt, amire képes ez a nemzet. A célunk, hogy a spiritusz és szellemiség, amit az épületek képviselnek, jelen legyen egy kicsit Mórahalmon is – fogalmazott a polgármester.
– A Magyar Tudományos Akadémia egy friss kutatása szerint a magyarság nagy része ismeri trianon tényét, a trianoni igazságtalanságot, de hogy miből gyökerezett Trianon, mi lett a következménye és mikor történt, azt már kevesen tudják. Ennek a kornak a kötelezettsége és feladata, hogy úgy dolgozzuk fel Trianont, hogy el ne felejtődjön, de ne is határozza meg depresszív módon a jövő generáció életét – mondta Nógrádi, aki az ünnepi megemlékezésen az összetartozás fontosságát hangsúlyozta és kiemelte, hogy ez a helyszín, az Ezer Év Parkja, jól jelképezi a magyarság és annak értékeinek összetartozását.
A nagy Magyarországról és a magyarságról emlékezett meg beszédében és a hit fontosságát emelte ki Joó Balázs plébános. – A Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken járva talán a magyarság az egyetlen nemzet, amelynek ott másként dobban a szíve – mondta. Beszéde végén a plébános megszentelte a trianoni békediktátum századik évfordulójának alkalmából a mórahalmi önkormányzat által állíttatott kettős keresztet, amely Nagy-György János fafaragó munkája.
Fotó: Török János
Forrás: delmagyar.hu
– A park bemutatja mindazt, amire képes ez a nemzet. A célunk, hogy a spiritusz és szellemiség, amit az épületek képviselnek, jelen legyen egy kicsit Mórahalmon is – fogalmazott a polgármester.
– A Magyar Tudományos Akadémia egy friss kutatása szerint a magyarság nagy része ismeri trianon tényét, a trianoni igazságtalanságot, de hogy miből gyökerezett Trianon, mi lett a következménye és mikor történt, azt már kevesen tudják. Ennek a kornak a kötelezettsége és feladata, hogy úgy dolgozzuk fel Trianont, hogy el ne felejtődjön, de ne is határozza meg depresszív módon a jövő generáció életét – mondta Nógrádi, aki az ünnepi megemlékezésen az összetartozás fontosságát hangsúlyozta és kiemelte, hogy ez a helyszín, az Ezer Év Parkja, jól jelképezi a magyarság és annak értékeinek összetartozását.
A nagy Magyarországról és a magyarságról emlékezett meg beszédében és a hit fontosságát emelte ki Joó Balázs plébános. – A Délvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Felvidéken járva talán a magyarság az egyetlen nemzet, amelynek ott másként dobban a szíve – mondta. Beszéde végén a plébános megszentelte a trianoni békediktátum századik évfordulójának alkalmából a mórahalmi önkormányzat által állíttatott kettős keresztet, amely Nagy-György János fafaragó munkája.
Fotó: Török János
Forrás: delmagyar.hu
