Természetjárás
Apró kis csodák, hatalmas élmények
Mórahalom vonzerejét a romlatlan természeti környezet, a csend, a jó levegő, a hagyományokon alapuló, élő gazdálkodási formák, a néphagyományok, a paraszti kultúra, a népi kézművesség ápolása, a színes kulturális programok, a szőlészet, borászat, vadászat, és termálfürdőjének gyógyereje adja.
A terület növényvilága rendkívül gazdag, melyet bizonyít a védett Csipak semlyék, vagy a Tanaszi rét, valamint a Madarász-tó
"Ott ahol, a virításnak megfelelő májusban legszebbek az erdők, júniusban a rétek és kaszálók, augusztusban a mocsarak, s ősszel a szikesek" /Cserzy Mihály: A nagyszékháti tájról játszik a délibáb. Szeged, l9l2./
A Madarász-tó, mint természetes öblözet, közel 75 hektáron terül el Mórahalom központjától 4 km távolságra. Jelenleg halastóként hasznosított természetvédelmi terület. A Duna-Tisza közti homokvidék hajdani szikes tóláncolata egy értékes, természetes elemét őrzi meg növény- és állatvilágával. Változó vízszintje segítette elő a víznövényzet térhódítását és ezzel együtt a vízimadarak fészkelését, mint a gémfélék, gulipánok és a gólyatöcs. A mélyebb vizű tóegységekben gyakori látogatók a vöcsökfélék is.
Gólyatöcsök (a kép címe: Szimmetria, fotós: Honti Viktor)
A Csipak-semlyék rendeltetése a Duna-Tisza köze kiszáradó, szikesedő, mély fekvésű rétjei egyik maradványfajának megőrzése. A Duna-Tisza köze déli részén a semlyékek /szikesedő, vizenyős területek/, még a század elején is összefüggő láncolatot alkottak. Fontos szerepük volt a tanyasi állattartásban. Itt ugyanis az év szárazabb periódusaiban is legeltetni lehetett. A csatornázás után megmaradt területek izolátumként őrzik a hajdan volt társulásokat és ezek ma már ritkává vált védett növényfajait. E fajok közül itt jelentős számban fordul elő a kornis tárnics, mocsári kosbor és a szibériai nőszirom. Jelentős a mocsári kardvirág és a pókbangó előfordulása. Állatvilágából a terület fő értékét az adja, hogy a közeli tóvidékek költőmadarainak fontos táplálkozó területe.
Szibériai nőszirom a Csipak-semlyéken
A Tanaszi semlyék mai állapotában legjobban hasonlít a Duna-Tisza köze természetes növénytakarójához. Jellemzője a mozaikosság, változatosság. A védett növényfajok közül kiemelkedő a fokozottan védett pókbangó 5-10 ezres állománya, de jelentős a tarka sáfrány és a mocsári kosbor előfordulása is
A "Kiskezű rét", az Ásotthalmiak "Csoda rét"-nek neveznek, Ásotthalom és Mórahalom között terül el, másfél hektáros terület. Egy kis sziget, ahol valóban csoda, hogy mostani pompája az utolsó, 24. órában fönnmaradhatott. Február végén, március elején az egyhajú virággal kezdi föltárni virágpompáját, majd hetenként változtatja arcát. A keskeny levelű sás gyepjéből egymás után bújnak elő az apró hagymások, az epergyöngyike, majd a mezei tyúktaréj, a pusztai madártej. Márciustól áprilisig a törpe veronicák mellett az apró árvácska, a homoki pimpó, és a mocsári kutyatej. A rét homokosabb részén az árvalányhaj selymét himbálja a szellő. Május közepétől június derekáig az orchideáké a terep. Virágzási sorrendben: pókbangó, Vitéz kosbor (Orchis militaris), agár kosbor, birvicsvirág, békakonty, Június harmadik hetében a réti kardvirág pompázik, kísérői az ágas homokliliom, véres lapu. Augusztusban a nedvesebb részeken találjuk az impozáns kornis tárnicsot a fehér májvirággal. A réten leghosszabb ideig virítók közül említsük meg a pacsirta füvet, a kakascímert, és a mezei zsályát.A Nagyszéksósi iskola és Ökoház a kiindulópontja a Móra-túra útvonalnak, amely a környező települések jellegzetességeit, érdekességeit mutatja be gyalogos-, lovas- és kerékpártúrák alkalmával.
